...mert már úgyis lelketlen vagyok, ha nem írom le azonnal - gondolhatják.
Időgép vagy csak emlékezet ami tisztább, jobb, pontosabb?
Távoli volt, mégis hiányzik. A világ egyik sarka tört le. Az amúgy is repedezni látszó világomé. Tán nem majolika-világot kéne égetni a kemencébe. Freccsentetném poli-akármiből, az meg sose bomlik. Nem jó, nem jó
utánam már ugyse kíváncsi rá senki.
Hiányzik és haragszom rá, megbolygatta az univerzumot, amihez mindig, minden körülményben ragaszkodhattam.
Hiányzik, mert önző vagyok. Lásd: fentebbi sorok.
Írnom kéne, kiírnom, olyan ez - mintha hinnék isteneben, és gyertyát gyújtanék, mondják - könnyebbé tesz, s ez a biztos búcsú receptje.
Hiányzik, és Vele együtt siratom csökönyös önmagam. Felesleges volt leírnom.
Csavargás a keresztem, vagy keresztelés a csavarom. De elnézi, csak mosolyogva hökken, ha kéredzkedem. Ezért jár Neki nagy tisztelet, és spiccesen ezét is kérem meg mindig a kezét. A világ nem kerek, de nincs is szükség rá, így nem gurul el, ha nem gurul, nem csorbul, így marad meg, ahogy idestova lassan egy éve megállt...
A világ nem fekete vagy fehér, nem negatív vagy pozitív, jeges vagy forró. Ez csak a keret.
A büszkeség, erős öntudat jó tulajdonság. Nekem is van belőle mutatóba, bezony, csak néha a másik kabátom zsebében hagyom. Ahogy a névjegykártyáimat is. Identitás-identitás.
Az, hogy helyem van a világban, csupán azt jelenti: egy széket kényelmesre ültem, és ülök. A megfelelő időben kapaszkodom, ha úgy tetszik alkalmazkodom. Ebben pedig benne van a változás lehetősége...igen, a változásom lehetősége. Bármelyik irányba (ez benne a szívás).Innentől fogva, pediglen nem számít a szándék, hogy az jó.
A sorok között nincs semmi. Csak néhány enter. A sorokban pedig a saját egóm díszlete, újságpapírból, kovásszal erősítve. Onnan peregtek le a fenti írások, szakadt fecnin.
Túl sok sci-fit nézek. Úgyhogy a suzukit, már nem bmwre hanem egy időgépre cserélném le. Egy fülke is jó lenne mint a Dr. Whoban de igazán egy delorien feküdne. A középkor nem érdekelne, sötét volt állítólag, talán nem is létezett. A saját életemen se változtatnék, pl 10 évesen lottóötös vagy fogadás arra, hogy lesz még itt cenzúra etc. Jó úgy ahogy van. Viszont woodstockba elmennék, bármilyen közhelyes is. Vagy a 30as évekbe, valahova az egyesült államokba egy nagyvárosba. És hoznék a szocból: színes kockacukrot, melyeket a tref, kör, káró, pikk alakban lehetett kapni. Ezt kifejezetten azért, hogy bebizonyítsam létezett ilyen, mert rajtam és egy emberen kívül senki nem emlékezik rá az ismeretségi körömből. De a tudomány jelenlegi állása szerint, (nem beszélve az én fizikai tudásomról) marad a bmw, használtan persze, fluxuskondenzátor nélkül.